(Királyi) Közjegyzők Közlönye 1895-1944, 1997-2015

Az 1895-ben indított Királyi Közjegyzők Közlönye c. folyóirat a közjegyzőség első jogi kiadványa: célja, hogy a közjegyzői réteg szakmai fóruma legyen, a közjegyzői gyakorlatban előforduló kérdésekkel, problémákkal foglalkozzon és elősegítse az egységes közjegyzői gyakorlat kialakulását, megerősödését. Főszerkesztői időrendben Charmant Oszkár, Schilling Rudolf, Holitscher Szigfrid, Fekete László és Szemerjay Petrán Tibor voltak.
A Magyarországi Kir.Közjegyzők Egyletének központi bizottsága a Közlöny első számának előfizetési felhívásában így ír a lap céljáról:
„A perenkivüli jogszolgáltatást hazai szakirodalmunk a jogi szakmának minden ága között eleddig a legkevésbbé karolta fel. Hiányt vél tehát pótolni az alulírt egylet, midőn ezen, a maga tagjai hivatásával oly szorosan összefüggő ág tudományos és gyakorlati szempontból való mívelése czéljából folyóiratot indít; most főképp mikor egész igazságügyünknek minden oldalról foganatba vett átalakítása és fejlesztése munkájából szinte kötelesség, hogy a maga — bármily szerény — részét ezen igazságügy minden munkása kivegye.
A perenkivüli jogszolgáltatás a magánjogok legfontosabb s a mindennapi élet érdekei s igényeivel ezer szálon egybefüggő viszonyaiba nyúl; az örökségi jogban annak legéletbevágóbb kérdései t. i. az örökjog érvényesíthetése, a családi és kötelmi jogban a cselekvésképesség hiánya vagy törvényes korlátozásán eredő állami beavatkozás módja és mértéke, a dologi jogban főként az ingatlan iránti jogok szerzése és átváltozása körüli törvényes föltételek szabályozásával stb. a jogot, annak a legtágabb rétegekbe hatoló és legtöbbször ismétlődő nyilvánulásaiban kiséri és biztosítja; voltakép az egyensúlyában meg nem zavart egészséges folyamain jogélet rendszeres megnyilatkozása.
Alig szükséges tehát mint specziális ágnak e folyóirat által czélba vett művelését különösen indokolnunk. Egyenlő soron vele folyóiratunk a közjegyzői intézménynek, a jogrendben annyira fontos közhitelesség letéteményesének és éppen közhitelű jellegénél fogva a perenkivüli jogszolgáltatás leghivatottabb közegének ügyét fogva szolgálni; a mennyiben a közjegyzőség elméleti és gyakorlati kérdéseit állandóan napirenden tartani, az intézménynek a hazai jogszolgáltatás érdekei értelmében folytonos fejlesztésére hatni, az ország összes közjegyzői működését lehetőleg egyöntetűvé tenni s jelentőségét emelni lesz ügyekezete.
E mellett, a terjedelme által szabott határok közötti figyelemmel lesz jogéletünk egyéb jelenségeire és főkép azokra a törvényhozási kérdésekre, melyek, bár tulajdonképi programmján kívül esnek, igazságügyünk fejlődésére való jelentősegük miatt a hazai jogászt általánosabb szempontokból is érdekelhetik.
Ezen czélzataira támaszkodva vagyunk bátrak e folyóiratot tisztelt kartársainkon kívül a hazai jogászközönségnek általában is figyelmébe és pártfogásába ajánlani.”

A Közjegyzők Közlönye az előd szerves folytatása. A hosszabb szünet után újra megjelenő, ma is aktív folyóirat első számának bevezetőjében ekképp határozták meg a régi-új kiadvány feladatait:
„A Közlöny őrizni szeretné a Kir. Közjegyzők Közlönyének nagyra becsült hagyományát. A lap névválasztása, a zárójelben szereplő XLIV. évfolyam megjelenítése a folytonosság mellett azt a kívánságot fejezi ki, hogy a Közlöny - ne csak elnevezésében - legyen méltó utóda a Kir. Közjegyzők Közlönyének. A Közlöny hangsúlyosan kíván foglalkozni a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokkal és azokkal az anyagi jogi kérdésekkel, amelyek a közjegyzői eljárásban merülnek fel. Célja, hogy naprakészen ismertesse a bírói gyakorlat alakulását, a jogtudomány képviselőinek nézeteit éppúgy, mint ahogyan a gyakorlat problémáit és lehetséges megoldásokat. Legyen a lap eszköze az egységes közjegyzői joggyakorlat kialakulásának. A közjegyzői eljárások joga 1945-től fórum nélkül maradt, irodalma igen csekély, a gyakorlat kérdései pedig népmesék módjára szájról szájra terjednek - óriási hiányokat kell tehát pótolni. A Közlöny hírlevél: feladata, hogy biztosítsa a kar tagjainak rendszeres tájékozottságát a közjegyzői szervezettel összefüggő kérdésekben, informáljon többek között személyi hírekről és változásokról, bel- és külföldi eseményekről. Váljék olyan fórummá, ahol a közjegyzők, de akár más területen dolgozó jogászok is kifejthetik véleményüket aktuális szakmai és szervezeti kérdésekről.”

Tartalom