c rejtez- szó nemcsak kódexeink idejében, de napjainkban is él mégpedig elég nagy területen (Magyarország északi, középső és déli részén), másrészt pedig, hogy a révülés ~ rejtezés két típusra oszlik : 1. révülés ^ rejtezés révén kapja a táltos- (~ tudós- ~ halottlátó-) jelölt a tudományát, 2. a már tudománnyal rendelkező egyén ismétlődő révülés ~ rejtezés (»révüldözés«) révén tud meg közönséges emberek számára megismerhetetlen dolgokat. Az eddigi adatokból azonban elsősorban az derül ki, hogy mi történik a révülő ~ rejtező táltos-jelölttel, vagyis miképpen kapja tudományát, de nem világosodik meg, hogy milyen volt az ismétlődő révülés ^ rejtezés módja, vagyis hogyan révül a táltos. Az alábbiakban éppen ezért az első típusú révülés mellett elsősorban a második típusú révülés ~ rejtezés módját szándékozunk megvilágítani. Nagyszámú idevonatkozó adatunkból a bemutatandó példákat a keleti és a nyugati magyarság területéről válogattuk ki, hogy egyúttal a révülés ~ rejtezés földrajzi elterjedésének hiányos ismeretét is kiegészítsük. I. A táltos-jelölt tudományt nyerő révülése: A valéni moldvai csángó táltosról a diószegi Jakab Mátyásné, Marci Magdó (1902) 10 ezeket mesélte : »Három nap és három éjjel csak alutt, azt hitték, hogy halva van, de vert a szüve, szuszogott. Elrejtezett. Szuszogni szuszogott, de el volt menve az elméje, elvitték az elméjét, el volt rejtőzve, őt elvitték álmába. Ő azt mondta, hogy őt egy öreg ember vitte. Vaj' egy szent ember vót, ki tuggya. Hosszú fehér hajú, fehér szakálú ember vót. A betegségibe hordozták meg. Ügy elvitték, hogy előbb átalvitték őt a békák országikon, aztán azt látta, hogy átalvitték a gyékek (gyíkok) országikon, akkor azt is meglátta, hogy a kégyók országán átal ment. Meghordozták aztán a pokolba es, elvitték a menyországba es. Elengették, hogy nézze meg, hogy mi van ott bent. Akkor elvitték a polgátalan (purgatórium) tüzihez, ott is megmutatták neki, hogy' szenvednek azok a lelkek, akik bűnösek. Mikor a három nap és három éjjel letelt, ő megébredett. De hát ő mindent tudott, tátos lett. Akkor elkezdtek hozzája menni idegen faluból, hogy mongyon.« Egy másik moldvai csángó, a klézsei táltos a pokolpataki Dávid Illésné, Istók Rózsa (1909) 11 emlékezete szerint 14 éves korában megbetegedett s »abba a betegségibe három nap három éjjel csak szuszogott, el volt rejtődve: az elméje az örök-világra volt elmenve, a holtakkal volt. Amikor felébredt, ő még az ember gondolatját is tudta.« A gyergyókilyenfalviak (Csik m.) szerint »volt egy leány, aztán egy bizonyos ideig alutt, aztán mikor felébrett, azt monta; ő el vót rejtőzve és akkor Őt nem ez a világ vette körül, hanem másvilági dolgok és azokkal beszélt. Elrejtőzött, akkor olyan látomásai voltak, mert vótak, akik rábízták, hogy mongyon. Szellemek voltak ezek, akik ezt mondták neki. 12 A szeremlei (Bács-Bodrog m.) Porkoláb Éva (1891) mesélte : »Aki el volt rejtőzve, az mikor felébredt, az olyan tudós lett, mindent meg tudott mondani, úgy meg tudta jósolni annak az élete sorát. Lefeküdt szépen az ágyba, a szívműködése megállt, három nap három éjjel el volt rejtőzve. Amikor felébredt, már olyan rettentő nagy tudománya volt. Amikor észre gyütt, 10 Moldvai csángó telepes, jelenlegi lakóhelye Egyházaskozár, Baranya megye. 11 Moldvai csángó telepes, jelenlegi lakóhelye Egyházaskozár, Baranya megye. 12 Gyergyókilyónfalva, Csik m., Szabó Jánosnó, 1892 ; jelenlegi lakóhelye Lovászpatona, Veszprém megye. 20 Ethnographia