hasonló hiedelmet : »Az Alföld leghíresebb halottlátója Mészáros Mihály volt, ismertebb nevén a csépai embör (fl927). A néphit szerint tudományát magától Jézus Krisztustól nyerte, aki szegény utasember képében kereste föl betegen fekvő hívét. A mester kijelentette neki, hogy hat napig el fog rejtőzködni, azaz halálszerű állapotba fog esni, miközben majd végig járja a túlvilág tartományait : a mennyországot, a tisztítóhelyet és a poklot. Ügy is történt. Az emberek csodájára jártak, az orvos nem tudta, mitévő legyen. Hiába szóltak hozzá, hiába rázták, nem ébredt föl, csak a hetedik napon. Elmondta, hol járt.« 5 A csépai ember elrejtőzéséről már Kálmány Lajos is megemlékezik : »Nem tátosról, hanem emberről, a csépairól írja a Sz. n. X. száma, hegy azt is megmondja, mi a halott lelkének a kívánsága, mi azt mutatja, hogy a csépai emberről azt tartja a nép, hogy mikor elrejtődzik, összeköttetésbe lép a lelkekkel. Hogy pedig elrejtődzik olykor, ezt meg én jegyeztem fel,« »Magyar-Szent-Mihályon mesélik, hogy Csépán van olyan ember, aki megmondja, hogy kinek mit csinál a másvilágon a rokona és ezt onnan tudja, »mert e vót rejtődve«. & Szeged környékéről jegyezte le az elrejtőzés módját Tömörkény István : »A nép mesél és a mese szavában az elődök észjárását, regéit és történeteit adja vissza. Szokásaik messze évszázadok szokásaira emlékeztetnek. Néha visszaragad az ősvallásba, s néha nem tudja az ember, hogy onnan maradt-e, va gy pedig a pusztai tájak hangulata magától hozta-e ismét azokat elő? — Mondhatom, hogy midőn először láttam egy ilyen jelenetet, egy külső-pusztai erdőben egy fiatal lánynak az elrejtőzéséi, a mely Mária-látással volt kapcsolatban s láttam a népet, amely a pusztaszélek irányaiból az erdő felé zarándokolt a lány szavának a hallgatására, a sámánok önkívületi és a berkekben való ősi áldozás képe jutott először eszembe. — És a látó lány önkívülete, amelyre azóta más szavakat használnak, akkor is az elrejtőzés nevet viselte. S ezt bizonyára nem vitte ki nekik a városból senki.« 7 A Szeged melletti Tápé messze földön ismert szent embere, Tápai Pista — »a fiatalabb nemzedékek már táltosként emlegetik« — »egy hétig elrejtőzött azaz önkívületi állapotba esett.« 8 Szűcs Sándor közli Láposi Sándor biharnagybajomi 70 esztendős öreg ember 1932-ben lejegyzett szavait, aki a táltosok kilétét így magyarázta meg : »01yan emberek voltak ezek, akik mikor rajok jött a révületjek, olyankor elindultak bolyongani.« 9 Szűcs Sándor révülésre vonatkozó adata nem áll egyedül. Egyik hozzánk írt leveléből idézzük az alábbiakat : »Orbán András bajomi juhász beszélte 71 éves korában, 1936-ban, hogy mikor bojtárképpen szolgált a Hortobágynál, volt egy vénséges számadója, aki »amolyan révüldöző ember volt.« Afféle táltos-históriákat mondott róla, melyek közt mint inkább ide tartozó, legérdekesebb az, hogy »a vén számadó sokszor kiabált meg j beszélt álmában, osztán mindig beteljesedett, amit ilyenkor mondott*. Az idézett néprajzi adatok nemcsak megerősítik, de ki is egészítik a nyelvészeti kutatásokat, amennyiben egyrészt megmutatják, hogy a révül5 Bálint Sándor: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Budapest (1941), 21. fi Kálmány Lajos kéziratos hagyatéka. 7 Tömörkény István: A tanyai ember Ág Illése. Ethn. XXV (1914), 98. 8 Bálint Sándor, i. m., 18. 9 Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. Budapest é. n., 118.