Dunántúli babonák. 1. Újév napjának reggelén fával szokták a disznóól ajtaját megdöfni és ha először az öreg disznók közül röffen ti el valamelyik magát, akkor vén emberek ölelik feleségükül a fával kopogtató hajadont; ha pedig egy herélt kan, vagy rnalacz szólal meg először, akkor fiatal ember veszi el őket. 2. Újév megelőző éjjelén éjfélkor ül tanácsot a jő Isten a mennyországba és hétegekbe jutott jámbor embereivel. Asztalához csak épeket és egészségeseket bocsát. Ha ezek nagy száma a női nemből jut ki. akkor háború lesz az évben a földön és pör-viták a nemzetek között; ha ártatlan gyermekekből és higgadt öreg emberekből áll nagyobbrészt a tanács : béke leszen. Az okos és előrelátó gazda már jókor megtudhatja ezt arról, hogy derült-e az égbolt pontban éjfélkor, vagy nem. 3. Ha újévkor gyanús külsejű egyénnel találkozunk, vagy ez szerencsét kívánni jő házunkba : abban az évben meglátogatnak a szegény jó legények (így nevezi a nép a bakonyi szegény legényeket). Ha czigányasszonynyal, kéményseprővel találkozunk, szerencsénk leszen (Bakonyalja). Szilveszter éjjelén született gyermekből nagy ember lesz. 4. Újév reggelén a legelső vendég (házba belépő idegen) hozza a szerencsét, vagy szerencsétlenséget a házhoz. Ha asszony jön szerencsétlenség, ha más valaki északról, keletről jön szerencse; ba délről, nyugatról balsors. 5. Újév éjjelén — legyen bármily csikorgó hideg is — az erdőbe (Vértes és Bakony érintkezésénél) csoportosan mennek ki a leányok, míg másik csoportba a legények. Ott galyat hasogatnak és ölbe viszik a házhoz, a hol kedvesök elébe teszik kölcsönösen a fát. Ha páratlan a behozott nyaláb fa, a leány nem megy férjhez azon évben. 6. Ha valaki újév reggelén vándorol ki nagy merészen a temetőbe és egy elhunyt közelije (rokona, kedvese) sírjához megy, ott letérdepelve meggyónja bűneit, haza pedig visszafelé, azaz háttal megy : a hány lépést így teszen, annyi bűnt vet le magától (Győr m., Rábamellék). 7. Lucza napján szoktak kísérletet tenni, hogy mily nevű lesz a leánynak vagy legénynek jövendő életpárja az ismeretes négy rétre osztott almával, hat egymásmellé rakott kosárral stb. 8. Ezen kísérleteket a Balaton tájékán a következőkép alkalmazzák. Háromnégy hajadon leány a tópartjára ül és hálóját a tóba veti. a ki legelőször fog halat, az megy leghamarabb férjhez. Ha már ezt sorban megtéve a kísérletet elvégezték, azon négy legénynevet, kikkel legjobban rokonszenveznek, a négy háló kapja : a melyikbe legelőször szökik be a hal, azon nevű legény veszi el (Kenése) 9. Ha az ember karácsonykor az úgynevezett Lucza székre ül, a melyen Lucza napjától karácsonyig mindig valamit faragott (mivel csak karácsony napján volt szabad készen lennie): a szentség felemelésekor és felmutatásakor az egész falu boszorkányait fel lehet ismerni, mert azok akkor hátat fordítanak a főoltárnak. 10. Mikulás napján dívik a korbácsolás. Megvesszőzés nélkül nincsen mulatság Mikulás napján. «Legyen gazda jő a gulyás, Ha nem sürög háza népe Megjött már a jó Mikulás, Isten ugysé megbunkózom, Mert ha nem ad jót elembe, Vesszőmmel megkorbácsolom !» Ethnographia IX. " lö